1. A hangalak és jelentés viszonya
A szó beszédünk és írásunk legkisebb értelmes része. Hangokból és betűkből épül fel, és toldalék segítségével mondatokat alkot.
A szónak két eleme van:
- hangalak
- jelentés
Hangalak:
- az a betűsor vagy hangsor, amit kiejtünk, hallunk és leírunk.
Jelentés:
- az a dolog vagy tárgy, amire gondolunk a hangalak megjelenésekor.
A nyelvi jeleket hangsor segítségével jelenítjük meg. A hangalak és a jelentés kapcsolata: a legtöbb szóban hagyományon, vagy megszokáson alapul.
Ha a hangalak és a jelentés között valódi kapcsolat van (vagyis a hangalakból lehet következtetni a jelentésre), akkor ezeket a szavakat motivált szavaknak nevezzük:
1. hangutánzó szavak: brummog, csiripel, krákog, zümmög
2. hangulatfestő szavak: cammog, bandukol, pipogya
3. magas-mély hangrendű alakpárok: itt-ott, gyűr-gyúr, ez-az, tömpe-tompa
A hangutánzó és hangulatfestő szavak esetében a hangalak már előre jelzi az adott dolgok, jelenségek hangját. Lehet: mozzanatos, huzamos, hangfestő.
Ha a hangalak és a jelentés között nincs kapcsolat, akkor ezeket a szavakat motiválatlan szavaknak nevezzük.
Eredetük szerint vannak még:
összetett és képzett szavak
2. A hangalak és jelentés összefüggései szerinti csoportosítás
- egyjelentésű szavak
– a hangsor csak egyetlen jelentést idéz fel (általában összetett szavak)
- többjelentésű szavak (poliszémia)
– egy hangsorhoz több összefüggő, egymásból levezethető jelentés kapcsolódik (egy eredeti, alapjelentés mellé később kialakul másodlagos, harmadlagos jelentés), pl. csiga, levél, körte, kormány, toll
- azonosalakúság (homonímia)
– a hangalak azonos, de a jelentések között nincs semmiféle kapcsolat vagy összefüggés, véletlen egybeesés eredményei az azonos alakú szavak (gyakran más szófajúak is), pl. fog, sírok, török, nyúl, verem, sír, vár, ég
- rokonértelműség (szinonímia)
– hangalakjuk különböző, a jelentésük azonban hasonló, pl. kutya – eb, bicikli – kerékpár, fut – rohan – szalad, nevet – mosolyog – kacag
- hasonló alakú szavak (paroníma)
– hasonló hangsorhoz eltérő jelentés társul (ügyelni kell a helyes szóhasználatukra!), pl. egyelőre – egyenlőre, helység – helyiség, szível – szívlel, gondtalan – gondatlan, íztelen – ízetlen (Egyelőre még nem megyünk el. – Egyenlőre vágta szét a kenyeret., Ennek a helységnek a neve Hollókő. – A lakásunkban öt helyiség van.)
- ellentétes jelentésű szavak (antonímák)
- (pl.: érdekes – unalmas)
3. A szójelentés változása
– bővülés:
- az adott hangalakhoz újabb jelentés kapcsolódik (pl. nyomtat, ír)
– szűkülés:
- egy szójelentés bővülése a másik szűküléséhez vezethet (pl. tájszavak eltűnése) – rendszeren belül: egyik elem → a másikra is hat (pl. hölgy – menyét)
